 |
 |
|
|
Darányi Ignác nevét a településen a vadásztársaság, és a község természeti értékeinek megőrzésével, gyarapításával, és az oktatás támogatásával foglalkozó alapítvány is viseli. A település körzetében hajdanán sok szőlőültetvény is volt, mára ez már kevesebb, de még mindig nem elhanyagolható az emberek életkörülményeiben. A borlovagrend tagjai a szőlő és borkultúra propagálásán, a mértéktartó és kulturált borfogyasztás kedvező hatásának terjesztésén túl célul tűzték ki, hogy Mathiász János által létrehozott Darányi Ignác szőlőfajtából ültetvényt létesítenek, terjesztik. A Szőlészeti és Borászati Kutató Pécsi Intézetével fel is vették a kapcsolatot, hogy a fajtagyűjteményükben található szőlőből a telepítéshez szaporítóanyag biztosítását megoldják. A borrend nagymestere Vorák József ( 30/9907236) az MBOSZ elnökét, dr. Terts András urat levélben tájékoztatta a borlovagrend megalakulásáról, és arról a szándékukról, hogy amint a feltételek adottak lesznek (jogilag rendezett státusz és 1 éves bejegyzett működés) szeretnének a Magyarországi Borrendek Országos Szövetségének tagjai lenni. |
 A DARÁNYI IGNÁC BORLOVAGREND LEGENDÁJA
Tass őstörténete a régmúlt idők homályában vész, de arégészeti emlékek alapjánterülete már a rőmai birodalom idején is lakott volt, Tass, mint helységnév eredete - Árpád-h-ru vezethető vissza, mivel Árpaa egyik fia, Jeleg (Üllő) volt, és Anonymus szerint az ő fia, tehát Árpaaunokája viselte a Tas nevet. Tas ,,fejedelemfi" a legújabb kutatások szerint néhány évig a magyatok nagyfejedelme volt, míg 955-ben augsburgnál fta, LéI, más néven Lehel - aki Anonymus szerint nem vetette meg a jó bort - csatát nem vesztet. Tass község szőIő- és borkulturájanak első, konkrét írásos említése l546-ből, a török adóösszeírásból származlk. I590-ben mar Tass, és - az azóta elpusztult, de a mai Tass közigazgatási teruletén volt - Szenttamás mezővátos fizették be a környék legtöbb bor- és mézadőját a budai pasának. 1890-ben Tasson 138 holdnyi terület avált a filoxéra pusztítás ál,dozatává. Ezen ahelyzeten segített borrendtink névadója, pusztaszentgyörgyi és tetétleni Darányi Ignác földművelésügyi miniszter 1896-ban hozott szőlőrekonstrukciós törvénye (1896. évi V. tc. a phylloxera által elpusztított szőlők felújításának előmozdítása tárgyában), amely nem csak Tasson, hanem az egész országban új alapokra helyezte szőlőtermesztésünk, és gyökeresen átalakította a bor kezelésének technológiáját, melyért hálából 1907-ben önálló, ma is létező szőlőfaitát neveztek el róla. Darányi Ignác a saját tassi birtokán is űj, rezisztens fajtákat telepített, hogy elősegítse a tassi szőlőtermesúés űjjáélesztését, ami kiválóan sikerült, és Tasson mind a mai napig hagyománya van a sző|őtermesztésnek és a borkészítésnek. Borrendtink ezért így döntött, hogy Darányi Ignácot választjuk névadónknak, aki a magyar mezőgazdaság, és benne kiemelten a szőIő- és borkultura fejlesztése iránti elkötelezettségével példát mutaüat minden hazáját szerető embernek.embernek |
| Darányi Ignác Borlovagrend
Működési regulája
1./ Leszögezzük, hogy minden borlovag az igényesség, a következetesség,fogalmakkal párosul. Ebből kiindulva Borlovagrendünkbe csak olyan tagjelöltet vesszük fel, aki a borhoz a fenti elvek alapján kötődik. Tevékenységünk alapelvei között szerepel a minőség tisz- telete, a következetes munka, a bor iránti elkötelezettség. A Borrend tagjai vállalják, hogy „a bor az élet igenlése, az egészség egyik forrása” tagjai a kulturált borfogyasztás elkötelezett hírvivői. Hisszük és hirdetjük, hogy a bor a kultúra és a civilizáció hordozója. 2./ a borrend tagjait a fenti feltételek alapján választja ki. Tagjainak előírja a kulturált viselkedést, a borról szerzett ismeretek folyamatos bővítését és azok terjesztését és a mérsékletes borfogyasztást. 3./a borrendi tagok a borrendi ünnepi rendezvények alkalmából öltözetükkel is kifejezésre jutatják a bor iránti tiszteletüket. 4./ a borrendi ünnepi rendezvények helyszíne, a helyiségek jellege is segítse elő az esemény ünnepélyességét. 5./ a borrend ismerje meg, dolgozza fel és ismertesse a földrajzi környezetének történelmét, bortörténelmét, kultúráját, néprajzát, hagyományait, szakmai múltját. Rendezvényeivel segítse elő a szőlő-és bortermelés érdekében a táj –eredet-és a minőségvédelem szempontjainak érvényesülését. Évente szervezzen szakmai fejlődést, elősegítő eseményeket (borverseny,Konferencia) és a helyi hagyományokra, népszokásokra támaszkodva a lakosságot megszólító nyilvános rendezvényeket (szüreti napok, felvonulások) célul tűzve ki a minőség védelmét, javítását, a kulturált borfogyasztás terjesztését. Tartson kapcsolatot a többi magyar borrenddel, tegyen eleget a meghívásoknak. 6./ a borrend lehetőségeitől függően segítse a magyar borászat nemzetközi kapcsolatainak fejlődését a magyar bor image-nek növelését 7./ a borrend köteles megfelelő anyagi alapokat működéséhez megteremteni. Tass. 2012.június.13.napján |
